Földrajzi fekvés

Vasad község térszerkezeti helyzetét tekintve a fővárosi agglomeráció külső gyűrűjében, Monor város közvetlen szomszédságában, a monori kistérség tagjaként helyezkedik el az Alföld északi részén. Közlekedési kapcsolatai Monoron keresztül vezetnek az országos fő­hálózatokhoz, a 4. sz, országos főközlekedési úthoz és a Budapest - Szolnok - Záhony vasúti fővonalhoz, Délkeleti irányban Csévharaszt - Felsőnyáregyháza - Nyáregyházán keresztül a 405, sz. úttal van összeköttetésben.Tömegközlekedési kapcsolatait a Volánbusz Rt, járatai biztosítják elsődlegesen Monorra és azon keresztül Budapest irányában.Munkaképes lakosságának egy része ma is eljáró - bejáró dolgozó a fővárosi és környéki ipari - kereskedelmi vállalatoknál, vállalkozásoknál, másik nagy hányada a mezőgazdaságból él. Fellendülőben van azonban a község Ipari jellegű termelése is. Vasadot is elérte a szuburbanizácó nálunk viszonylag új jelensége, a kitelepülő volt fővárosi lakosok vásárolnak ingatlant a községben. Vasadot ugyanakkor adottságai alkal­massá tehetik más, a kis-, élelmiszer- és könnyűipari termelés és idegenforgalom fellendülésére alapozó népesség fogadására is.

2. / Tájvizsgálat

A településfejlesztést befolyásoló főbb természeti adottságok

Földraizi elhelyezkedés

Vasad település Pest megye déli részén, Budapesttől mintegy 35 km-re található, A község közigazgatási területe Üllő, Monor és Csévharaszt településekkel határos. A természetföldrajzi tájbeosztás szerint az Alföld nagytájhoz tartozik, a Dunamenti- síkság középtájban fekvő Pesti hordalékkúp-síkság kistáj DK-i részén található.

Dom b o r z a t

A Pesti hordalékkúp-síkság 98-251 m magasságú, dél felé nyitott, félmedenceszerű kistáj, amely kelet felé, a magasabb teraszok irányába lépcsőzetesen emelkedik. A teraszok nagyjából észak-dél irányú sávjait a Duna bal parti mellékfolyóinak völgyei nyugat-kelet irányban mozaik- és sakktáblaszerűen szabdalják, Az átlagos relatív relief 8 m/km², Kelet és dél felé az értékek csökkennek, A keresztirányban völgyközi hátakká formált magasabb teraszok eróziós és deráziós völgyekkel rendkívül gazdagon szabdaltak, A Pesti hordalékkúp-síkság jellemző domborzati formái fiuviális és deráziós úton képződtek, A felszín döntő többsége közepes magasságú, tagolt síkság. A kistáj déli részén - így Vasad közigazgatási területén is ahol a felszínt a futóhomok­formák uralják, a magasabb teraszok a fiatalabb, alacsonyabb teraszokkal egy szintbe kerültek, ezáltal a domborzat elveszíti teraszos jellegét, A terület nyugat-délnyugati irányba, enyhén lejt: település közigazgatási területének legmagasabb pontja kb, 133 m magas (homokbucka az Antal-tanya mellett), míg legalacsonyabb pontja kb, 117 m magas a közigazgatási terület nyugati részén,

Alapkőzet, talajviszonyok

A Pesti hordalékkúp-síkság keleti, magasabb térszínű területein a barnaföldek jelentős területi hányaddal szerepelnek (26 %). A talajok egy része homok üledéken képződött, gyenge termékenységű (VII. termékenységi osztályba sorolható). Vasad területén a , talaj fizikai talajfélesége homok vagy homokos vályog, A talaj a település déli részén ^J homokosabb, a legjobb minőségű (magasabb humusztartalmú, vályogos kötöttségű) földek a település északi részén, a Patay-dűlőben, a Zichy első-dűlőben és a Zichy- dűlőben találhatók.

Éghajlat

A kistáj mérsékelten meleg, száraz éghajlatú. Egész évben kevéssel 2000 óra alatti napfénytartam a valószínű, Nyáron 800 órán, télen mintegy 180 órán át süt a nap, Az évi középhőmérséklet 10,0-10,2 °C, A nyári félév középhőmérséklete 17,0-17,2 °C. Délen már ápr. 10-e előtt számíthatunk arra, hogy a napi középhőmérséklet meghaladja a 10 °C-ot, és okt. 19-én várható, hogy az alá csökken, Ez évente meghaladja a 192 napot. A fagymentes Időszak hossza 188 és 198 nap közötti (ápr, 10-15 és okt, 20-25 között), Az évi legmagasabb hőmérsékletek sokévi átlaga 34,0-34,2 °C, a legalacsonyabb hőmérsékleteké-15,5 és-15,8°C között változik. Az évi csapadékösszeg 550-580 mm, A tenyészidőszakban 310-330 mm. Évente 30-33 hótakarós nap a valószínű, az átlagos maximális vastagsága 20 cm körüli. Leggyakoribb szélirány az ÉNy-i, az átlagos szélsebesség 2,5-3,0 m/s közötti, A nem túl hőigényes és szárazságtűrő mezőgazdasági kultúráknak kedvez az éghajlat,

vízrajz

A talajvíz mélysége a kistájon É-ról D-re 6 m-ről 2 m-ig emelkedik, Vasad külterületének északi részén a közepes talajvízállás általában 2-4 m, a déli részeken a talajvíz még mélyebben található, mennyisége elég jelentős, 3-5 l/s*km², A víz kemény, a vízkeménység a települések körzetében meghaladja a 25 német keménységi fokot. A szulfáttartalom a beépített területeken 300 mg/l fölötti, Vasadon a vízminőséget azonban főleg a csatornázatlanság miatt a település kommunális szennyvize rontja le, A rétegvizek mennyisége kb, 1 l/s*km².  Vasad közigazgatási területén keresztülfolyik a Gyáli 2. sz, főcsatorna, a Gyáli 24, számú csatorna, a Gyáli 213. számú csatorna, a Szilassy-csatorna és a Dunavölgyi Vízgazdálkodási Társulat (DVT) kezelésében lévő két kisebb csatorna, A terület mélyfekvésű részei csapadékos Időben belvizesek. Vasad északkeleti részén, a Monorra vezető úthoz közel található egy mesterséges vízfelület, a korábbi agyagbányászat után megmaradt bányató, Az Üllőre vezető földút mellett néhány éve - engedély nélkül - horgásztavat létesítettek, További vízfelületek a Gyáli 2, Sz. főcsatorna mellett kotrással kialakított kis tavacska és a Fodor-tó, A községtől északra jelentősek az időszakosan vízállásos területek,

Növényzet

Az Eupannonicum (Alföld) flóravidék Praematricum (Duna-Tisza közi) flórajárásába tartozó kistáj potenciális erdőtársulásai között domináló a Junipereto-Populetum albae (borókás nyáras), a Querco-Ulmetum hungaricum (tölgy-kőris-szil ligeterdő), és a Convallario-Quercetum roburis danubíae (gyöngyvirágos tölgyes). Jellegzetes lágyszárúak a Bromus squarrosa, B, tectorum (rozsnok fajok), a Carex pilosa, C. sylvatica, C, elata (sásfajok), a Festuca vaginata, F. sulcata, F. pseudovina (csenkeszfélék), a Stipa sabulosa (árvalányhaj). A terület természetes növénytakarója helyett Vasadon többnyire másodlagos növényzetet találunk, A jobb minőségű földeket mezőgazdasági művelésbe vonták, Nagy területi aránnyal alakultak ki szántóterületek, kisebb területi aránnyal rét és legelő. A gyenge termékenységű homokot Robinia pseudoacacia (akác), Populus sp. (nyár) és Pinus silvestris (erdeifenyő) telepítésekkel kötötték meg, Az erdők szinte teljes mértékben monokultúrás ültetvények, többségük fiatal ültetvény. Az eredeti növénytársulás maradványai szórványosan jelennek meg a tájban, Hangsúlyos, értékes tájalkotó elemek a külterületen: egyedülálló idős Quercus robur (kocsányos tölgy), továbbá néhány Populus nigra (fekete nyár), Populus alba (fehér nyár) és Salix alba (fehér fűz) egyed illetve facsoport.